Helminthosporium turcicum


Franciaország 4,46 millió ha és Románia 2,58 millió ha után Magyarország — az évi ,2 millió hektáros területével — az Unió 3. A legnagyobb területen termesztett, egyben helminthosporium turcicum takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete.

Galériák A kórokozóról Gyakori, de kis jelentőséggel bíró kórokozó. Látványos tüneteket okoz a leveleken. Azokon a területeken, ahol nem öntöznek, csak ősszel jelentkezik, de terméskiesést ilyenkor is csak ritkán okoz. Fejlődési ciklusa: A betegség micéliummal telel a növényi maradványokban. Vetőmagokkal helminthosporium turcicum terjed.

Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet 2,3 millió tonna használunk fel. A hektáronkénti termésmennyiség tonna között változik térségenként, országosan 6,5 t közötti átlaggal számolhatunk. Enne, az előző évihez képest jelentős termésmennyiség-csökkenésnek az egyik magyarázata az idei forró és aszályos nyarunk, melyet többször kísért jelentős hőhullám.

Ez azzal járt, hogy az országban több mint hektáron kellett a takarmánykukoricát silózni termékenyülési problémák miatt. Országos szinten a betakarított termés minősége jó, eddig egyetlen mintavétel során sem mutattak ki a megengedettnél magasabb mikotoxin-tartalmat helminthosporium turcicum az évben.

A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol Helminthosporium turcicum az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.

A kukorica védelme A kukorica betegségei Az elvetett magvak és a fejlődő csíranövények penészedését és rothadását különböző kórokozók Fusarium spp. A kifejlődött növények gyökerének és szárának rothadását, valamint szárdőlését számos kórokozó Fusarium spp. A szár bélszövete a kórokozóktól függően fekete, szürke, barna, sárgásvörös vagy lilás elszíneződésű. A zöld részeken a tenyészidőszakban törpenövekedést, mozaikosodást, levélcsíkoltságot és deformációt a kukorica csíkos mozaik vírusa MDMV helminthosporium turcicum, levélcsíkoltságot és hervadást a baktériumok közül az Erwinia stewartii, E.

A fenti mikotoxinok közül a DON-t, amely a kukorica legfontosabb gombás betegségét előidéző, a helminthosporium turcicum megtámadó Fusarium fajok egyike, a F. Ezeknek a másodlagos anyagcseretermékeknek következményeként csökken a takarmány tápértéke és az állati szervezetbe bekerülve, az emésztőszervrendszeren keresztül felszívódva, a szövetekben akkumulálódva súlyos emésztő- és ivarszervi elváltozásokat okoznak, továbbá rákkeltő hatásuk is bizonyított.

Számolnunk kell közvetett hatásukkal is, hiszen az állatok egészségét rontva, a mikotoxinokkal szennyezett állati termékeket fogyasztó ember számára is potenciális veszélyforrást jelentenek. A fuzáriumos betegségeken kívül egyéb gombás betegségeit is ismerjük a kukoricának.

helminthosporium turcicum

Cikkünkben ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket, megemlítve még néhány Magyarországon is előforduló érdekesebb kórokozót. A kukorica csövét károsító betegségek Kukorica fuzáriumos csőpenész Fusarium spp. Több Fusarium faj okozza a betegséget.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés

Jellegzetes tünete a csövön szétszórtan vagy csoportokba rendeződve megjelenő fehér, rózsaszín vagy lazac színű, bolyhos 1. Az eltérő szín attól függ, hogy melyik faj támadta meg a csövet: első esetben a F. Talaj- és magfertőzést okozó kórokozók. A virágzás időszakában a gombák makro- és mikrokonídiumokkal is fertőzhetnek, melyek a szél és esővíz segítségével juthatnak a növény leveleire a szomszédos búzatábláról vagy a talajban még mindig megtalálható szármaradványokról.

A FER kialakulását a nővirágzáskori meleg és száraz, míg a GER megjelenését a szemtelítődéskor uralkodó hűvös és nedves időjárás helminthosporium turcicum. A micéliumok a levelekről is bemosódhatnak a levélhüvelybe, valamint a száron lévő sérüléseken keresztül közvetlenül a szárban is indíthatnak fertőzést.

A betegség elleni védekezés első lépcsője a helyes vetésváltás és talaj-előkészítés. Kerüljük a mono- és búza—kukorica bikultúrát. A vetőmagcsávázás is jelentősen csökkenti a betegség kialakulását. A fertőzött területeket a lehető leghamarabb takarítsuk be, hogy ezzel is csökkentsük a penészedés további fejlődését.

A kukoricában hatékony szántóföldi vegyszeres védekezés a helminthosporium turcicum ellen napjainkban még nem általános, ezért az előzőekben tárgyalt védekezési eljárásokon túl a leghatékonyabb védekezési lehetőség még ellenük a rezisztencianemesítés. Kisebb jelentőségű csőbetegségek Számos más csőrothadást is ismerünk, azonban hazánkban ezek helminthosporium turcicum betegségek eddig még jelentős terméskiesést nem okoztak. Minden évben találhatunk néhány jellegzetes tünetet mutató növényt a kukoricatáblákon, de jelenlétükkel nem okoznak gazdasági kárt.

Aszpergilluszos csőpenész Aspergillus flavus, A.

Hibridkukorica - Agroking - Primag Kft - Príma Mag

A spóráit a szél és különféle rovarok kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke terjesztik. Szántóföldön helminthosporium turcicum előfordulására főleg forró, száraz években kell számítani, egyébként inkább raktári betegségként — helytelen tárolás — okoz gondot. Ennél a gombánál is az általa termelt, emberre-állatra egyaránt igen mérgező aflatoxin a fő probléma. Az ellene való védekezési módok hasonlóak a fuzáriumos csőrothadásnál alkalmazottakkal.

Sztenokarpellás csőkorhadás Stenocarpella maydis A fertőzött csöveken a csuhélevelek elszíneződnek, szorosan a csőre tapadnak. A szemeken és a szemsorok között szürkésfehér micélium bevonat jelentkezik 4. Eddigi ismereteink szerint a gomba nem termel veszélyes mikotoxinokat. Fertőzött vetőmagban és növényi maradványokban micéliummal és piknídiumokkal telelnek át.

A spórák a növényi maradványokról fröccsenő esővíz segítségével jutnak a csőkocsányra vagy a bibére, ahol elindul a fertőzés. A szemtelítődéskori hűvös, nedves, szeles időjárás kedvez a betegség kialakulásának. Különösen gyakori a helminthosporium turcicum az olyan kukorica hibrideknél, amelyeknek csövei hosszú ideig felállóak és a cső csúcsa szabadon van.

A kórokozó hazánkban jelenleg karantén, előfordulásáról nincsenek ismereteink. Ennek megfelelően helminthosporium turcicum legfontosabb védekezés ellene a karantén intézkedések maradéktalan betartása, a fertőzött tételek megsemmisítése, rezisztens hibridek termesztése.

Penicilliumos és a trichodermás csőpenész Érdekességként két olyan csövet károsító betegségről is írunk röviden, melyeknek gazdasági jelentősége nincs, de a kukoricatáblákat járva helminthosporium turcicum találkozhatunk velük. Ugyan a penicilliumos csőpenészt okozó Penicillium spp.

A kórokozó a Trichoderma viride gomba. A csövön sötétzöld penészként jelenik meg, amely gyakran a teljes csőre kiterjed 6. Erős fertőzés esetén a szemek már a csövön kicsíráznak. Jelen ismereteink szerint ez a gomba nem termel mikotoxint. A betegség főleg akkor alakul ki, ha a kukoricát valamilyen súlyos stressz hatás éri.

Növényvédelem

A helminthosporium turcicum Fusarium fajok nemcsak a növény csövét, hanem annak szárát is megtámadják és helminthosporium turcicum a legjelentősebb kukorica szárbetegséget okozzák hazánkban. A csőfertőzéshez hasonlóan, helminthosporium turcicum is eltérő a két legjelentősebb fuzárium faj tünete: a F. A léziók felszínén megjelenhetnek az egymás mellett sűrűn elhelyezkedő apró, kékesfekete, gömbölyű peritéciumok is.

A szár alsó internódiumain néha sötétbarna léziók is megfigyelhetőek. A fertőzés a gyökereken, a száron lévő sebeken keresztül történik. A betegség kialakulásának kedvez a meleg hőmérséklet °C és az, ha a korai száraz időszak után a virágzást követő hét csapadékos. A forgatásos talajművelés csökkenti az inokulum mennyiségét.

A kórokozóról

Ha a szárkorhadás mértéke a virágzást követő A leghatékonyabb védekezési lehetőség ellenük a rezisztencianemesítés. A címerhányástól kezdődően sokkszerű hervadás figyelhető meg.

Gray Leaf Spot Identification and Management

A fertőzött növények bélszövete és héjkérge szürke színűvé válik a képződő mikroszkleróciumok tömegétől 9. Ezek a képletek a bélszövetben és a gyökerekben képződnek, mákszem nagyságúak és helminthosporium turcicum színűek.

A gomba mikroszkleróciumokkal telel át a fertőzött növényi maradványokban, innen fertőzi a gyökereken át közvetlenül a kukoricát. Melegigényes faj hőoptimuma 27 °C körüli.

A virágzás alatti aszályos idő kedvez a járványok kialakulásának. Megfigyelések szerint a korai hibridek érzékenyebbek a kártételre. A vetésforgó általában nem hatásos, mivel a szkleróciuma több mint egy évig képes túlélni a talajban. Az öntözéses termesztés csökkenti a betegség kialakulását.

A fertőzött szár szövetei roncsolódnak, korhadnak, ritkán a kukoricatő hervadásos tüneteket mutatva elpusztul. A száron barna, később szalmasárga elszíneződés jelentkezik. A bélrész elkorhad, csak az edénynyalábok maradnak meg. A korhadt tövek a cső súlya alatt eltörnek és eldőlnek. A fertőzött részeken szabad szemmel is jól látható fekete színű piknídiumokat fejleszt Nagyon nedves körülmények között fehér penész alakulhat ki a szár felületén.

A rovarok valószínűleg szállítják a spórákat. Nő a helminthosporium turcicum fellépésének a valószínűsége, ha a kukorica fejlődésének kezdeti szakaszában száraz, majd a nővirágzást követően meleg °Ccsapadékos időjárás következik.

A forgatásos talajművelés, a vetőmagcsávázás és helminthosporium turcicum rezisztencianemesítés eredményes a kórokozó ellen. A szártő korhadása miatt a tövek érés előtt kidőlnek. A beteg növények csöveit is megtámadja. A letört cső csutkájából az helminthosporium turcicum barna rostjai lógnak ki.

helminth féreg

A kocsányon kívül a kórokozó elrothasztja a csutkát is. Fertőzött szármaradványokon konídiumokkal telel át, melyek évig megőrzik életképességüket.

Kukorica levelbetegsegek

Vetőmagban micéliummal is áttelelhet. Az érés időszakában uralkodó csapadékos, meleg időjárás kedvez a kórokozónak. A konídiumok már °C-on csíráznak. A nitrogénbőség és az érési idő hossza növeli a fogékonyságot, a hosszú tenyészidejű hibridek nagyobb mértékben fertőződnek. Agrotechnikai eljárásokkal szármaradványok aláforgatása, vetésváltáscsávázással és ellenálló hibridekkel védekezhetünk ellen.

Kukorica északi levélfoltossága (Helminthosporium turcicum)

A megtámadott növények bélszövete szétesik, és idő előtt elpusztulnak. Jellegzetes tünete a szárkéreg-feketedés Az antraknózis is okozhat csúcselhalást, ahol a szár a cső fölött héttel a virágzást követően elhal.

A gomba a kukorica növényi maradványain telel. A fertőzés a gyökereken keresztül, felcsapódó spórák segítségével vagy rovarvektorok segítségével történik.

A betegség általában csak a helminthosporium turcicum végén jelentkezik és súlyosabb fertőzés monokultúra esetében fordulhat elő.

Ellene való védekezésként szóba jöhet a fertőzött növényi maradványok mély alászántása, továbbá a betegséggel szemben ellenálló fajták termesztése.

Hibridkukorica - Agroking

Fejfájás hőmérsékleti férgek első internódiumot pusztítják el a talaj helminthosporium turcicum. A héjkéreg és a bélszövet puha, barna színű és vizenyős lesz A szár tipikusan megcsavarodik és megdől, de a növény még több hétig helminthosporium turcicum zöld maradhat, helminthosporium turcicum a szállító-edénynyalábokat a betegség nem pusztítja el.

helminthosporium turcicum

Ellentétben a többi szárrothadással, a pitiumos szárrothadás már virágzás előtt is megjelenhet. Védekezni ellenálló hibridek termesztésével lehet, mivel néhány hibrid érzékenyebb a többinél. A levélen kialakuló tünetek, mint például egy betegség elváltozása, csökkenthetik a növény fotoszintetikus képességeit.

Egyéb betegségek elpusztítják vagy torzítják a kukoricaszövetet. Helmintospóriumos betegségek Bipolaris zeicola, Exserohilum turcicum A Bipolaris zeicola A betegség következményeként a leveleken cm átmérőjű barna, megnyúlt foltok alakulnak ki. A fertőzött csöveken a szemek felületén és a szemsorok között helminthosporium turcicum penészbevonat látható.

A belőlük fejlődő csíranövény elpusztul. Kísérő tünet lehet még a szártő korhadása is. Az általa okozott orsó alakú olajzöld foltok akár cm hosszúságot is elérhetik. A foltok később beszáradnak, megbarnulnak és megjelennek rajtuk helminthosporium turcicum gomba piszkosszürke konídiumtartói és konídiumtömege.

bél férgek helminták

Mindkét kórokozó növénymaradványokon telel, melyeken pszeudotéciumokat is képezhet. Helminthosporium turcicum betegség terjedéséért elsősorban az anamorf alakok a felelősek. A fertőzéshez mindkét esetben magas páratartalom szükséges. Ellenük való védekezés vetőmagcsávázással, ellenálló hibridek termesztésével és a beteg növényi részek alászántásával lehetséges.

Gyakori, de jelentős kárt nem okozó, teljesen közönséges betegség. Kisebb-nagyobb kártételével minden évben számolni kell. Elsősorban a csemegekukorica- és vetőmagtermesztésben fordulhat elő számottevő helminthosporium turcicum. A gazdanövény szövetein aktívan növekvő, tumorszerű elváltozás alapján könnyen felismerhető betegség.

A golyva leggyakrabban a csövön