Parazita gazdaszervezet példák,
Eszköztár: A társulások jellemzői A társulások többé-kevésbé állandó megjelenésű életközösségek, amelyeket meghatározott, egymással változatos kölcsönhatásokban álló populációk alkotnak.
Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik.
A populációk elterjedését alapvetően az éghajlati tényezők: a hőmérsékleti és a csapadékviszonyok határozzák meg. A trópusi esőerdők társulásait például melegkedvelő és nagy vízigényű populációk alkotják, amelyek legtöbbször szűk tűrésűek ezekre a környezeti tényezőkre.
Az éghajlati tényezők mellett a parazita gazdaszervezet példák kialakulásában fontos szerepe lehet a talajnak is. Az egyenlítői övben egy kopár szikla oldalán gyorsan változó, szélsőséges környezeti hatások érvényesülnek, parazita gazdaszervezet példák csak több tényezőre nézve tág tűrésű élőlények képesek elviselni.
Parazita gazdaszervezet példák trópusi esőerdőben és ugyanabban a földrajzi régióban egy sziklán tehát parazita gazdaszervezet példák populációik alkotnak társulásokat.
Zsákmányszerzés A kölcsönhatások közül a zsákmányszerzés predáció alapvető a társulás kialakulása szempontjából. Zsákmányoláson ez esetben táplálkozási kapcsolatot értünk, a zsákmányoló állat lehet növényevő, mindenevő és húsevő.
A zsákmányolásnak nagyon fontos szerepe van a populációk egyedszámának szabályozásában. A ragadozók csökkentik a zsákmánypopulációegyedszámát, ami ugyanakkor visszahat a ragadozó populáció létszámára is.
Hiszen, ha csökken a zsákmány mennyisége, kevesebb utód nevelhető fel. A sokféleség a társulásban élő populációkegyedszámának szabályozási módjairól is tájékoztat.
Ha egy ragadozópopulációnak egy társulásban két kb. De ha csak az parazita gazdaszervezet példák zsákmánypopuláció nagy egyedszámú, akkor a másik szerepe elhanyagolhatóvá válik. A ragadozó és zsákmánypopuláció egyedszámának változása Versengés A versengés kompetíció hasonló környezeti igényű populációk között alakul ki, amennyiben a környezeti erőforrások valamelyike korlátozott mennyiségben van jelen. A versengő populációk kölcsönösen korlátozzák egymás elterjedését, ezért a kölcsönhatás mindkét fél számára hátrányos —,—.
parazita gazdaszervezet példák
A versengés akkor a legerősebb, ha a két populáció környezeti igényei azonosak. Ilyen eset áll fenn például akkor, ha két növényevő populáció egyedeinek ugyanaz a tápláléknövénye.
Közös a táplálékforrása a szavanna dögevőinek, a keselyűknek és a hiénáknak a férgek megelőzése az emberekben. A szimbiózis nagyon elterjedt a hajtásos növények és a gombák körében. Nagyszámú gombafajgombafonalai parazita gazdaszervezet példák helyettesítik a növény gyökérszőreit, felveszik a talajból a vizet és az ásványi sókat.
A gomba pedig a növény által előállított szerves anyagokat hasznosítja. A pillangósvirágú növényekgyökérgümőiben élő nitrogéngyűjtő baktériumok felveszik és beépítik szerves anyagokba a levegő nitrogénjét. A társnövény így nitrogénben szegény talajon is jól fejlődhet.
A baktériumokanyagcseréjükhözszerves anyagokat nyernek a növénytől. A kevés oldott oxigént tartalmazó trópusi tengerek korallzátonyain a korallállatkák parazita gazdaszervezet példák élnek szimbiózisban.
Account Options
A moszatok a csalánozókanyagcseréjébőlszén-dioxidhoz és nehezen hozzáférhető ásványi anyagokhoz, például foszfát-ionokhoz jutnak. A korallok a fotoszintézis termékeit, a szerves anyagokat és az oxigént hasznosítják.
Bár a kölcsönhatás a gazdaszervezet károsodásával jár, a gazda az esetek többségében nem, vagy csak lassan pusztul el. Parazitizmus a növények, az állatok és a gombák között egyaránt előfordul.
Különböző parazitatörzsek – más-más hatás
A prokarióták közül legismertebb élősködők a kórokozó baktériumok. A szádorgók fák gyökerén élősködő növények. Szívógyökereiket a gazdaszervezet edénynyalábjainak háncsrészébe mélyesztik, és a szerves anyagok oldatait szívják el. Sejtjeikben nincsenek zöld színtestek, heterotróf anyagcseréjűek.
Különböző parazitatörzsek – más-más hatás
A peronoszpóra gombafonalai a levél gázcserenyílásain keresztül hatolnak be a gazdanövény szervezetébe, ahonnan szerves anyagokat vesznek fel. Ilyen viszonyban vannak egymással a fák és a törzsükön megtelepedő mohák, vagy a ragadozók és a dögevők. Füves szavanna keselyűkkel.
