Miert hivjak a balatont a magyar tengernek


A tihanyi félsziget. Dörre Tivadartól A Balaton Magyarország legnagyobb tava, sőt közép és dél Európa tavai közt is a legnagyobb. A magyar büszke e tavára s örömest nevezi magyar tengernek.

Oly ország, melynek tengerpartjai nincsenek, mely csak Fiuménál tud egy kis szögleten a tengerre kitekinteni, mely a tavaszi áradásoknál nagyobb színvizet nem ismer, szívesen játszadozik elméjében azzal a gondolattal, hogy neki is van állóvize, mely hasonlít a tengerhez, s melyen csónakok, vitorlások és gőzösök raja ringatódzik. Terjedelme kerekszámban Hoszsza 82 kilométer, ha a kenesei legéjszakkeletibb ponttól a fenéki legdélnyugatibb pontig mérjük.

Ennél valamivel keskenyebb a fenéki part mentén. A réveknél jóval kisebb a tó szélessége; a fülöpi rév és Boglár közt 5 s a tihanyi révnél, a tihanyi félsziget ormánál csupán másfél kilométer. Éjszakkelettől délnyugati irányban húzódik Magyarország nyugati, úgy nevezett Dunán túli negyedében s egész hosszant a Bakony-hegység délkeleti oldalában. Három öblözetből áll.

5 különleges élmény a Balaton déli partján

A keleti öblözet Kenesétől a tihanyi félszigetig, a közép öblözet a tihanyi szorosnál függ össze a miert hivjak a balatont a magyar tengernek s Tihanytól a fenéki partokig terjed; végre a nyugati öblözet, melyet Kis-Balatonnak neveznek s mely a fenéki, alig 50 méteres szorosnál függ össze a közép öblözettel. Ez a nyugati öblözet a legkisebb; bozótos részekkel együtt alig 5. Története ott kezdődik, a hol neve. A római foglalás előtt s a keresztény időszámítás duodenalis definition kelta nép lakta e környéket, s ez adta Pelso vagy Peiso nevét a tónak.

A római világ megtartotta e nevet, sőt a Fertő tavát is így nevezte, melynek környékén a kelták boj nevű nemzetsége lakott.

Navigációs menü

S talán ez lakott a Balaton mellett is. Az avarok idején még Peiso néven nevezik a latin irók és csak később keletkezik a Balaton név, mely szláv nyelven mocsarat Blatto jelent. Azon szlávok nevezik el, kik e vidéken az avarok jobbágyai voltak. A legelső kétségtelen hitelességű magyar okirat, I. Endre királynak iki alapító levele, Balatinnak nevezi.

cernagiliszta gyógyszer

A Balaton közelében most alig egy-két szláv eredetű falu van, ennek lakossága is a múlt században telepíttetett, de szláv helynév sok van, és pedig mind az avar uralom idejéből. Ilyenek: Komárom, Tapolcza, Tihany, Paloznak, stb. Területe három vármegye közt miert hivjak a balatont a magyar tengernek politikailag felosztva. Legéjszakibb sarka Almáditól Fűzfőig, egész éjszakkeleti oldala Fűzfőtől Akarattyáig s délkeleti oldala Akarattyától Siófokig Veszprémmegyéhez tartozik s a Sió folyó közepétől éjszaknak az almádi csárda tetejének orma irányában húzott vonal miert hivjak a balatont miert hivjak a balatont a magyar tengernek magyar tengernek el a színvizet egy részről Veszprém, más részről Somogy és Zala megyék közt.

E képzeleti vonal sok jogi bonyodalomnak szolgál okáúl, s különösen a halászati birtokháborításoknál e vonal megállapítása mindig fölötte fontos ép úgy, mint azé a vonalé, mely a Balaton hoszszában Somogy és Zala megyék választó határvonalát képezi.

A Balaton egész terjedelmében magán tulajdon sokkal inkább, mint a felső-olaszországi és svájczi tavak. A part minden része s a víznek is egész fölszíne képzelt mesgyékkel ellátva, telekkönyvileg egyes birtokosok nevére van fölvéve. Veszprémmegyében tulajdonosai: Almádinál és szemközt Siófoknál a veszprémi káptalan, Vörösberénynél és Kenesénél a vörösberényi alapítványi uradalom, Balatonfő-Kajárnál a nemesi közbirtokosság és a gróf Zichy család. Zalában tulajdonosok: Alsó-Örsnél a nemesi közbirtokosság, tovább Balaton-Füredig a veszprémi káptalan, ezen miert hivjak a balatont a magyar tengernek a gróf Esterházyak pápai ága, a füredi nemesi közbirtokosság s a tihanyi benczés apátság.

Ettől nyugatra két kisebb nemesi közbirtokosságot kiévé, a veszprémi püspökség, a herczeg Esterházy család, a szigligeti báró Puttheány, gróf Deym és gróf Forgács és miert hivjak a balatont a magyar tengernek Freystädter családok birtoka következik, majd óriási vonalon a Balaton egész délnyugati részén Somogymegyéig, sőt még e megyében is a keszthelyi gróf Festetich család a tulajdonos, sőt a harmadik öblözet, a Kis-Balaton, egészen ennek a tulajdona, alig engedve valamit nehány kisebb birtokosnak.

Somogymegyében a gróf Hunyady, Jankovich, Zichy, Széchenyi és Wodiáner családok s nehány kisebb nemesi közbirtokosságot kivéve, a tihanyi apátság s megint a veszprémi káptalan a Balaton magánjogi ura.

miert hivjak a balatont a magyar tengernek helminthology ppt

Az összes tulajdonosok száma tehát mintegy re rúg. Ezek gyakorolják a halászatot, ezek élvezik az egyéb haszonélvezetet, ezek tulajdonai a parti fürdők, s ezek engedélye nélkűl a gőzhajók és yachtok járása sem volna lehetséges.

  • Féreghajto galandféreg
  • Balatoni érdekességek - 10 dolog, amit a Balatonról tudni érdemes!

A közjog a Balatonra nézve az államnak semmi jogot fenn nem tartott, de nem tartott fenn a közönségnek sem, se fürdeni, se hajózni, se hogyan lehet megtisztítani a paraziták testét mikor a felszínt jég borítja — tengelyen miert hivjak a balatont a magyar tengernek miert hivjak a balatont a magyar tengernek szállítani rajta. A tulajdonosok mindamellett a közönséget e jogok gyakorlásában legkevésbbé sem gátolják, s a közönség megszokta, a halászatot miert hivjak a balatont a magyar tengernek nádlást kivéve, a Balatont köztulajdonnak tekinteni.

A Sió-csatorna. Háry Gyulától A Balaton haszonvételei különfélék és ezek között a közlekedés, a halászat, a nádlás és a fürdő a legfontosabbak. A közlekedés vizen és jégen történik.

Régebben csupán két révközlekedés állt fenn egy részről Veszprém- és Zalamegye, más részről Somogymegye közt. Egyik a tihanyi révnél, mely a somogyi parton szántódi révnek neveztetik és a melyen ma is kompközlekedés áll fenn s a másik a fülöpi révnél, Fülöp puszta és Boglár közt, hol ma már komp helyett gőzhajó jár. Nyáron át és általában akkor, a mikor a tó jéggel nem volt borítva, a két-három vármegye egymásra szorúló közönsége rendesen e réveken át érintkezett egymással.

A tihanyi félszigeten át egy meglehetősen rosz és néhol fölötte meredek hegyi út vezetett le a Balaton partjára, a hol egy csárda és egy födött állás volt az utasok rendelkezésére. A közlekedési eszköz pedig egy komp volt, melyen egyszerre öt-hat kocsi az eléjök fogott lovakkal és 30—40 ember volt átszállítható; ezt a kompot aztán a révészek evezőkkel hajtották át a tulsó partra. Főleg vásározók, lakodalmasok és malomba járók használták ezt az útat.

A vízi közlekedésre gróf Széchenyi István terve és kezdeményezése szerint ban alakúlt egy részvénytársaság, mely a tavon gőzhajó járatokat törekedett életbe léptetni. Szerzett is egy gőzhajót, melynek gépezetét Angliából szállították, s a melynek csak hajóteste készűlt részint Budán, részint pedig Balaton-Füreden. Széchenyi éles szeme már eltekintett abba a messze jövőbe, melyet még ma sem ért el a tó, de melyhez már közel van, a mikor a tó mindkét partját fürdőhelyek, villák, kisebb-nagyobb városok és falvak fogják ellepni, és a mikor nyáron a fürdeni és üdűlni vágyó közönség, télen pedig az ipar és kereskedés emberei fogják majd a két partot folytonos és tömeges látogatásukkal megélénkíteni és összekötni.

Tartalomjegyzék

A legnagyobb magyar nem érhette ezt meg, és az általa ban tervezett és kiépített 11 kikötőből lassanként csupán kettő és esetleg három maradt meg, Balaton-Füred, Siófok és Keszthely; a többi kikötő járatot, minthogy közönsége egyiknek sem volt, meg kellett szűntetni.

A Balaton egész nagy fölszínén 30 éven át csupán ez az egyetlen gőzös volt látható. Csak ben állítottak szintén egy helybeli részvénytársaság segítségével egy újabb kis gőzőst a vízre, mely Badacsony, Fülöp és Boglár közt eszközölte volna a személy- és teherszállítást, mely azonban a következő évben már megszűnt épen úgy, mint előző évben megszűnt az a vállalat, mely Balaton-Füredről kiindúlva, egy propellerközlekedést akart meghonosítani.

Mind a propeller tulajdonosa, mind annak közönsége csakhamar meggyőződött, hogy egy fölszínen járó, dunai propeller nagyságú kisebb hajó a Balatonon annak magas hullámzásai miatt fenn nem tartható. E yachtok angol minta után, a tengeri yachtoknál kisebb alakban vitorlákra vannak berendezve, és a matróz-legénység kezdetben ide hozott angolokból állt, míg utóbb a hajók és vitorlák kezelésére helybeli parasztlegények lőnek beoktatva.

A yacht-társaság hajóival együtt ma is virágzó állapotban áll fenn; teherszállítást egyáltalán nem folytat, nyáron azonban néha személyszállítással is foglalkozik. Fő foglalkozása mégis a magánhajózás és a versenyhajózás, melyet a tulajdonosok, évenként jutalomtételek kitűzése mellett maguk rendeznek. Pár év óta ezen kivűl egy ban alakúlt részvénytársaság tulajdonában három gőzhajó eszközli a Balaton egész területén s a fürdők és kikötők közt a személy- és teherszállítást; és bár a balatoni hajózás most mégúgy az államtól, mint a szomszédos vármegyéktől is segélyt kap, mindamellett, a mily óriási föllendűlésnek indúlt a balatoni fürdőzés, bizton előrelátható, hogy néhány év múlva e gőzhajók minden segély nélkűl is rendes járatban lesznek tarthatók.

Mihelyt a sima jég kellőkép, vagyis 5—6 miert hivjak a balatont a magyar tengernek vastagságra meg van erősödve, nappalonként azonnal megnépesűl hóesés nélküli csendes időben a Balaton miert hivjak a balatont a magyar tengernek. A déli part lakossága Veszprém- és Somogymegyébe akkor hord főleg követ építkezéshez és hordott régebben bort az éjszaki part nagy bortermő vidékéről. Az éjszaki part lakossága pedig ekkor szokta szállítani kocsikon a somogyi partról magának a gabonát, szalmát és takarmányféléket, a vásározó és lakodalmazó kocsik és szekerek is ekkor minden kerűlés nélkűl a legrövidebb úton, a jégen, szoktak a két part közt közlekedni.

Balatoni yacht-verseny.

Tíz dolog a Balatonról, amiről tuti nem tudtál!- I. rész

Vágó Páltól A halászatot közönséges paraszt halászok űzik, úgy, hogy csupán halászattal foglalkozó lakossága egyik partnak sincs. A nyári és téli halászat miert hivjak a balatont a magyar tengernek nagyon különbözik egymástól.

A téli halászat főleg fogasra irányúl, nyáron pedig inkább egyéb halnemekre. E halásztársaságok gazdái a parttulajdonosoktól részint főbérlőkűl, részint nagyobb vállalkozók albérlőiként haszonbérben bírják a halászatot egy vagy több évre szóló szerződés mellett és az egész Balaton területén legfölebb 25—30 ezer forintnyi haszonbért fizetnek összesen, mihez még egyéb mellékszolgáltatásokat is teljesítenek.

A balatoni fogas az európai étlapokon mindenütt e néven ismeretes s közép és dél Európában legkiválóbb minőségben a Balatonban található. A legnagyobbak 10 kilósak. A néha nagyobbra növő rendkivűli példányokat a parti lakosság fogaskirálynak nevezi.

A fogas nyáron mély vizekben tanyázik és azért sokkal kisebb tömegben fogják, mint télen, a mikor mindenütt a jég közelébe jön a víz fölszínére. A halászat tekintetében figyelmet érdemlő halak közt első helyen említendő a garda, melyet a Balaton heringjének is neveznek. Őszkor roppant tömegben jön a víz fölszínére és ilyenkor gyakran oly nagy tömegben fogják, hogy kilóját, noha ízes, fínom hal, néha 4—5 krajczárért is szokták árúlni; ezen kivűl kettéhasítva, besózva és a napon miert hivjak a balatont a magyar tengernek a keszeggel és az őnnel együtt a nagybőjtöket tartó görög-keleti vallású lakosságnak is szoktak szállítani az erdélyi részekbe és Szerbiába.

terhes nők férgek elleni gyógyszer

Nagy mennyiségben fogják a pontyot, kárászt és czompót, melyek mind mocsári halak és bár a mocsaras tavi halaknál ízesebbek, mindamellett az olcsóbb halak közé tartoznak. A csukát szintén rendszeresen halászszák az év minden szakában, minthogy erre a tilalmi idő ki nem terjed. A nyilt vízen hálóval, a nádasokban pedig szigonynyal fogják. Tömegesen fogják a keszeget, mely ízes, de fölötte szálkás hal és azért főleg a szegényebb néposztály használja.

Ezeken kivűl még említendő a sügér, a menyhal, az őn és a küsz. De mindezeknél fontosabb kereskedelmi és fogyasztási czikk a harcsa, mely a Balatonban 70—80 kilónyi nagyságra is megnő. A rendszeres halászat úgy télen, mint nyáron főleg több száz méternyi hosszú nagy hálókkal történik. Nyáron napközben viszik be a halászok a hosszú hálót és kifeszítve a vízbe leeresztik.

Az miert hivjak a balatont a magyar tengernek helyet egy kákából kötött és kaczérnak nevezett készülékkel, mely folyton a víz színén libeg, jelölik meg és hajnalban még sötéttel mennek be érette csónakon és szedik össze a hálót a bennlevő halakkal és rakják át a csónakba.

A Balaton tava. Eötvös Károlytól

Az ilyen halászcsónak régebbi időben rendesen egy darab óriási tölgyfa törzsökből volt kivájva, hoszsza 7—8 méter, középszélessége a falazattal együtt mintegy egy méter volt, ürege akként vájva, hogy belűl kidomborodott, nyílása pedig csak oly szűk volt, hogy egy termetes férfi épen csak elülhetett a keresztdeszkáján. Az miert hivjak a balatont a magyar tengernek csónakot bodonynak, bodonyhajónak s helylyel-közzel bödönynek is nevezik.

Valószinűleg azon czélszerűségi okból honosították meg az ily alakú csónakot, hogy ez nagy viharban, ha tulajdonosa lefeküdt a fenekére, bizton kiállja a hullámok csapását és nem merűl el.

Ily ladikot azonban ma már alig látni egyet-kettőt a Balatonon, e helyett a mentőcsónakok alakjára készűlt csónakokat használják a halászok is.

qclean rágható méregtelenítés kiegészítő

A téli halászat természetesen csónakok nélkűl történik. A halászok beviszik a nagy hálót és a hol le akarják ereszteni, ott sorban lékeket vágnak a jégen. E lékeken tolófával nyomják át a hálót és aztán épen úgy sülyesztik le, mint nyáron.

Ilyenkor a háló összeszedése természetesen nehezebb és több embert kiván, mint a nyári halászatnál. A hal ára különböző. A parti lakosságnál kilónként a süllőé 30, egyéb halaké 20 krajczárig emelkedik; kissé távolabb fekvő városokban, mint Veszprémben, Tapolczán, Keszthelyen és Karádon, stb.

Nagy halbőségnél s nyári időben természetesen olcsóbb. Csíkot a Balatonban nem fognak, vagy néha ritkán csak a fenéki mocsáros részeken, az úgy nevezett Kis-Balatonban; de rákot, noha nem kereskedelmi czélból, hanem kiki a maga házi használatára, igen is fognak, és pedig sajátságos módon. Ehető rák kétféle van a Balatonban, úgy mint az úgy nevezett folyami rák astacus fluviatilis és az úgy nevezett kecskerák astacus leptodactylus.

Ezeknek tudvalevőleg miert hivjak a balatont a magyar tengernek a tulajdonságuk, hogy estennen a part felé sietnek, sőt a partra, a fűre ki is jönnek, hogy az ott található rovarokat vadászszák.

Estennen, tehát napnyugta után, gyerekek és legények kimennek a partra, 10—12 szál nádat a hónuk alá vesznek, annak egyik végét meggyújtják és ennek világánál féltérdig érő vízben puszta kézzel a kifelé tódult rákokat összefogdossák és ha tarisznyájuk tele van, mennek haza.

Nádja nincs mindenfelé a Balatonnak, de a nagy öblözeteknél mégis jelentékeny mennyiségű nád terem, különösen a fűzfői, csopaki, szigligeti öbölben, a Kis-Balatonban, és Fenéknél aránylag nagy terjedelmű nádasok vannak, melyek évi termését pár százezernyi kévére biztosan tehetni.

A nádat, ha a zajló jég előbb össze nem törte, a mi egyébiránt ritkán történik, a jégen verik le, kévékbe kötve a partra szállítják és építkezési czélokra adják el. A nádkévének ezre 50—60 forint, és azért a nádlás haszna megközelíti a halászat bérletéből befolyó jövedelmeket. Üreskő vagy a Barát-lakás a tihanyi félsziget oldalán. Dörre Tivadartól A Balatonnak közgazdaságilag legnagyobb jelentőséget fürdői adnak.

  • Ezeket áttekintve egyértelműen látszik, hogy régóta nagy kérdés, kié legyen a Balaton: a tömegeké, az elité vagy az ott lakóké.
  • A három legjobb legenda a Balatonról

Kezdetleges fürdőzésre a Balatont partjainak egész hoszszában ős időktől használták. A parton és a parthoz közelebb lakók, kivált a nyári aratási és cséplési munka befejeztével, ünnepnapokon gyalog és kocsin tömegesen mentek a partra, vittek magukkal élelmi szereket, és férfiak, asszonyok, gyermekek; örege-apraja százanként fürödtek a nyári meleg délutánokon és valóságos vásár módjára zsibongtak a tó sekélyes vizeiben és homokos partjain.

Az e féle fürdőzés július elejétől augusztus közepéig szokott tartani. Később a közel lakó úri családok, már rendszerint naponként lejártak a Balatonra fürödni, hol nádból, deszkából állíttattak össze maguknak kis vetköző és öltöző fülkéket.

Érdekességek a Balatonról, amelyekről tuti nem tudtál!- I. rész

Ilyféle fürdőtelepek voltak már régibb idők óta Gamászán, Siófokon, Szántódon, Bogláron, Szemesen, Fonyódon és az éjszaknyugati parton Keszthelytől egészen Vörös-Berényig majd minden falunál és csárdánál, főleg minden oly szőlőhegynél, melynek lábja a Balatonig lenyúlt. Vannak azonban most már korszerű fürdőtelepek is. Ezek közt első Balaton-Füred, mely a Dunán-túlnak több mint száz év óta elsőrangú fürdője és a mely a szomszédos vármegyéknek, valamint Budapestnek is körűlbelűl ép olyan mulató és üdülő helye már a század eleje óta, a minő a kárpáti felvidéknek Bártfa volt.

A balatonfüredi fürdőtelep területe voltakép a tihanyi apátságé, a veszprémi káptalané, a balatonfüredi nemesi miert hivjak a balatont a magyar tengernek és az Esterházy grófok pápai ágáé.

De az ásványvízforrás, mely eredetileg e fürdőt oly látogatottá tette, mindenkor a tihanyi apátok birtokában volt és a birtokrendezés alkalmával is ennek tulajdonába jutott. A fürdőt a tihanyi apátság alapította, építette ki és gondozza mind e mai napig. Magánosok a fürdőtelepen csak óta kezdtek építkezni.

  1. A három legjobb legenda a Balatonról
  2. Férgek csecsemőknél tünetek
  3. Hol él a szalagféreg az emberben
  4. A Balaton tava. Eötvös Károlytól | Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben | Kézikönyvtár
  5. Férgek kezelésére felnőtteknél
  6. Milyen helminták terjednek a talajban
  7. A Világ Legszebb Kávéházában joggal érezheti úgy az ember, hogy megtalálta rendezvényének

A hatvanas évekig azonban a tihanyi miert hivjak a balatont a magyar tengernek épületein kivűl alig volt öt vagy hat magánépület. Miert hivjak a balatont a magyar tengernek végre a magánosok is elkezdtek nyári lakházakat, villákat széles szalag típusú fejlesztés lakhelyeket építeni, úgy, hogy ma már a lakó helyiségek száma oly nagy, hogy egyszerre 1.

E fürdő Balaton-Füredtől délre egészen a Balaton partján fekszik és helyneve: Savanyúvíz. Különösen hatalmas hatása van a légző szervek hurutos betegségei, továbbá ideggyengeségek, azután gyermekek kóros csont- és idegfejlődése, végre görvélyes betegségek s ezek sokféle következményei ellen és általában kiállott betegségek után a korábbi edzett állapot visszaidézésére.

Ásványvize kevéssé vasas és szénsavas; az úgy nevezett égvényes vizek közé tartozik. De hatásának titka nem annyira vizében, mint levegőjének tisztaságában és enyheségében áll. Szintén nagyobb fürdőtelep Keszthely, hol a korszerű berendezésű hideg fürdők a városon kivűl, szintén a Balaton-parton fekszenek. Ez a fürdő is már mintegy 50 éves, s benn a vízben czölöpökre épített és azóta ismételve megújított fürdőházakból áll. A Balaton-vidék fürdői közé tartozik a Keszthelytől nyugatra fekvő Hévíz fürdő, melynek sajátságos vize méltán magára vonta az orvosok figyelmét.

Ez ugyanis a páhoki dombok aljában egy gyönyörű mezőség közepén fekvő, mintegy két holdnyi tavacska, melynek kénes és szénsavas vize 28 R. A tónak éjszaki része, miert hivjak a balatont a magyar tengernek víz melegsége mellett is gazdagon be van nőve náddal és sással, déli részén pedig jókora patak vezeti le a tónak gazdagon bugyogó forrásvizét a Balatonba.

A köznép ős időktől fogva ismerte és használta e vizet csúzos és köszvényes bántalmak ellen, ficzamodásokból s egyéb okokból eredő daganatok és más hasonló betegségek ellen; különösen ünnepnapokon százával vonúlt a közel fekvő falvakból a tó partjaira és 5—6 órán át elüldögélt a vízben. A terület gróf Festetich Tasziló tulajdona, kinek már nagybátyja, idősb gróf Festetich Tasziló kezdte ezt korszerű fürdőteleppé megalapítani ez előtt mintegy 30 évvel, építvén csinos lakó- és vendéglő-helyiséget, valamint hűselőket, berendezvén ott nyári tartózkodásra egy rendes fürdőorvosi állomást, valamint gondoskodván, hogy kényelmes közlekedése legyen Keszthelylyel.

Ma már oly hírre tett szert e fürdő, hogy nyaranként az oda tóduló betegek el sem helyezhetők mind.

Mikor kié volt a Balaton? A magyar tenger történetének hat fő szakasza | Összkép

Hévíz tó. Háry Gyulától Veszprémmegye balatoni fürdői közt első helyen áll Siófok, melyet bár a betegeskedő közönség, kivált annak női és gyermek része több mint két évtized óta használ, korszerű fürdőnek csak óta lehet tekinteni, a mikor egy részvénytársaság a partnak a vasútállomás és a Balaton vize közt fekvő részét feltöltette és e részre czélszerű és kényelmes szép szálló- miert hivjak a balatont a magyar tengernek vendéglőhelyiségeket építtetett: Ezóta bámúlatos rohamossággal fejlődik e fürdőtelep és látogatóinak száma ma már Balaton-Füredét is megközelíti.

Siófokkal átellenben éjszakra fekszik Almádi fürdő, Vörösberény nevű falu alján, dombsoros vidéken, mely miert hivjak a balatont a magyar tengernek tájképi szépségekkel is dicsekedhetik.

E fürdő rendszeres kezelése alig másfél évtizedes, de főleg a közel fekvő Veszprémből s Veszprém- és Fejérmegyéből már számosak látogatják.

Mindenesetre fejlettebb fürdő már, mint a Balaton éjszakkeleti oldalának közepén fekvő Kenese, melynek azonban szelektől védett fekvése miatt nagy jövője igérkezik. Somogymegyének berendezett fürdőtelepei még nincsenek, de nyaralóhelyeknek már Szántód, Boglár és Fonyód eléggé beválnak és kivált a fővárosból már e helyekre is sok nyaraló vendég ellátogat. Miert hivjak a balatont a magyar tengernek siófoki fürdő. Háry Gyulától A Balaton meglehetősen képes pótolni a tenger vizének használatát.

A Balaton vize maga is ásványvíz és sókban sokkal gazdagabb, mint Közép- és Dél-Európának bármely más tavi vize. Hullámverése a déli parton rendszeres és elég erős; a fürdőtelepeknek, kivált a déli parton, fínom homokból álló, bársonyszerű, síma feneke, valamint a férgekből származó szuper ételek nagyszerűen élnek víznek, ott, a hol sekélyes, igen magasra, gyakran 22—23 R.

A Balaton körűli fürdők látogatóinak összes számát ma már Föl szokták hozni, hogy a Balaton partjain és különösen a déli parton csaknem egészen hiányzanak a hűselők.

De e körűlmény legalább is annyira előnyös, mint a mennyire hátrányos, mert azon betegségek és kóros gyengeségek nagy részét, melyek ellen a klimatikus fürdőket szokták használni, épen a nap fényének és a szél járásának közvetlen hatása miert hivjak a balatont a magyar tengernek gyökeresen gyógyítani és kivált a nagy városok lakóinak inkább a nap fényére és a szabad légmozgásra van szükségük, mintsem árnyékra.

E fölfogás évről-évre élénkebb gyökeret ver az orvosi tudományban is, és mihelyt e fölfogást a régebbi fürdőkre nézve fennállott hagyományos orvosi fölfogás kellő érvényre engedi emelkedni: a balatoni fürdőzés azonnal eljut arra a nagy közegészségügyi és közgazdasági fontosságra, a melyre való emelkedését az utóbbi években már valósággal megkezdette.

A Balaton vízrendszerének vizsgálatánál főkérdés: vajjon e tó egy korábbi földtani korszak maradványa-e, vagy légköri csapadékok gyülemlő vizének medenczéje? Vagy talán egyszerre mind a kettő?