Belsejében lévő férgek. Navigációs menü


Talajban élő férgek

Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük.

Megismerkedünk a parazitizmus jelenségével, a parazita férgek - helmintek - felépítési és életműködési jellegzetességeivel. Először is ismerkedjünk meg a férgek általános jellemzőivel: Az állatok közös jellemzője, hogy kétoldali szimmetriájúak, végtagjuk, lábuk nem alakult ki, belsejében lévő férgek lágy és általában sokkal hosszabb, mint amilyen széles. Ez a testalak lehetővé tette, hogy eredményesen alkalmazkodjanak a vizekben tengerek, édesvizek az iszapos vagy homokos aljzaton való mozgáshoz. Jól alkalmazkodhattak a szárazföldi — elsősorban a nedves talaj biztosította — körülményekhez.

Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik. A testüreg nélküli állatokhoz képest pl. Kültakaró és mozgás[ szerkesztés ] A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám.

Emberi élősködők

Az belsejében lévő férgek külső hámszövete csillós, melynek segítségével gyors úszásra is képesek. A hámszövet sok mirigysejtet tartalmaz, amik nedves közegben megduzzadnak, elnyálkásodnak és kocsonyás védőréteget képeznek.

A hámszövet összenő az alatta lévő simaizomszövettelígy működési egységet képeznek. Ez a bőrizomtömlő. A laposférgek ennek segítségével féregmozgást végeznek, bár egyes csoportoknál ez teljesen visszafejlődik az élősködő belsejében lévő férgek következtében.

Belső élősködők: férgek

A bőrizomtömlőhöz további simaizomkötegek is kapcsolódnak, így az még erőteljesebbé, hatékonyabbá válik. Táplálkozás és anyagszállítás[ szerkesztés belsejében lévő férgek Bélcsövük kétszakaszos, egynyílású, mivel a bélcsíra állapotban még csak egynyílású ősbélüreg alakul ki.

A bélcsatorna két szakasza az elő- és a középbél. A táplálék a szájnyíláson át jut a garatbaahol a garat mirigyei megkezdik az előemésztést.

Blogarchívum

A garatból a táplálék középbélbe jut, ahol a sejtek bekebelezik és megemésztik a táplálékot. A középbél gazdagon szétágazik, létrehozva az anyagszállító rendszert is helyettesítő béledényrendszert. A béledények vakon végződő csövecskék, melyek egészen a sejtekig juttatják el a megemésztett táplálékot. A sejtek e felesleges bomlástermékeket ugyancsak a béledényrendszerbe adják le, és a szájnyíláson át jutnak a belsejében lévő férgek.

Az élősködő életmódú laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődik, a tápanyagokat a belsejében lévő férgek szívják fel a kültakarójukon keresztül.

Laposférgek

Légzés[ szerkesztés ] A külső váz belsejében lévő férgek ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nem alakul ki külön légzőszervük. Így van ez a laposférgeknél is.

Mostanában több olyan eset került elém, amikor a változatos tünetek és a véreredmény is parazitafertőzésre utaltak, de ez senkinek sem tűnt fel. Nem csak a nem megfelelő higiéniás körülmények okozhatnak féreg, parazitafertőzést.

Az oxigént egész testfelületükön át, diffúz módon veszik fel. Ehhez azonban az szükséges, hogy állandóan nedves környezetben legyenek, hisz ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben belsejében lévő férgek, így a belsejében lévő férgek sem képesek azt felvenni. Több fajuk az elágazó béledényrendszer falán át is képes a vízből való gázcserére.

Kiválasztás[ szerkesztés ] Mezodermális eredetű kiválasztószervük az egyszerű típusú elővesécske.

  1. Laposférgek – Wikipédia
  2. Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.
  3. Belső élősködők: férgek
  4. Terjedése székletszóródással, a féregpetékkel szennyezett talajjal, tisztítatlan szennyvízzel öntözött, nyersen fogyasztott, mosatlan gyümölcs és zöldségfélék fogyasztásával történik.
  5. A gyomor bélrendszeri helminták prevalenciája
  6. Trichinella átviteli mechanizmus
  7. Emberi élősködők | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár

Az elővesécske az állat két oldalán végighúzódó csőrendszer. A csőrendszer több helyen is elágazik, és egy-egy oldalág lángzósejtben cyrtocyta végződik. Ezek belsejében csillónyalábok találhatók, melyek szüntelenül csapkodva hajtják előre az extracelluláris térből kiválasztott folyadékotamely végül a külvilágba jut úgy, hogy a csövek falán át kiszűrődik.

Élősködő – Wikipédia

A csőrendszer nemcsak a közvetlen szűrésre belsejében lévő férgek kiválasztásra képes, hanem a visszaszívásra is. Szabályozás[ szerkesztés ] Ideg- és hormonrendszerük egyaránt kialakult. Az idegrendszer egyszerű dúcidegrendszermelynek központja a feji részben található.

Ez tulajdonképpen az agydúc, melyből a test két oldalán, hasi irányban két vastagabb idegtörzs indul ki.

Az idegtörzsek aztán számos idegrostra ágaznak szét. A bőrben érzékelő receptorokat találunk, melyekkel mechanikai tapintás, hullámok és hőingereket fognak fel. Hormonális szabályozásukat, a testben elszórtan elhelyezkedő neuroszekréciós sejtek irányítják, melyek növekedést serkentő hormonokat termelnek.

szervezet állati parazita

Szaporodásbiológia[ szerkesztés ] Kevés kivételtől eltekintve hímnős állatok, nem sok közöttük a váltivarú. Belsejében lévő férgek a herék és a petefészkekmelyek járataihoz párzószervek is tartoznak.

a férgek legújabb gyógymódja

A megtermékenyítés minden esetben belső és kölcsönös. A megtermékenyítés után petéket raknak. A kikelő férgek vagy közvetlen egyedfejlődésűek vagy lárvastádiumon át alakulnak kifejlett laposférgekké. Brehm: Az állat világa — 4 kötetben átdolg. Lénárd Gábor: Biológia

belsejében lévő férgek fereg kereso program