Gyurusférgek pelda. Biológia - 9.hét - Állatok rendszertana és evolúciója
Sok ide-oda hányatás, rendezés után, utoljára Quatrefages, francia zoológus jött rá a helyes nevükre s egyúttal rendszertani helyükre, midőn ő, összekötő jelentőségükre gyurusférgek pelda tekintettel, hídférgeknek: Gephyrea, nevezte el.

Ma már a legtöbben vele együtt azt vallják, hogy a csillagférgek módosult, elfajzott gyűrűsférgek. Ez a föltevés mindeneknek előtte a fejlődésükre támaszkodik. Az egyes Gephyreusok egyedfejlődésében is fellép a trochophora-álca, amelyből a gyűrűsférgek esetéhez hasonlóan, a féreg az alsó test megnyúlásával és szelvényeződésével kapcsolatosan fejlődik. Ezzel kapcsolatban a középső csíralevélben fülkés testüreg s ehhez hasonlóan tagolódott hasi idegdúcrendszer fejlődik.
Később azonban gyurusférgek pelda szelvényeződés eltűnik, mert a sövények teljesen megszűnnek. A kifejlődött gyűrűsféreg teste formátlan, gyurusférgek pelda zsákhoz hasonlít, melynek belsejében tágas, osztatlan testüreg képződik, ezt a többszörösen hurkolódó gyurusférgek pelda töri át. A gyűrűsférgekkel való rokonságra még leginkább a zárt vérérrendszer emlékeztet, amelyben mind a hasoldalon, mind pedig a háton egy-egy fő értörzs és a kettő között oldali összekötő hurkok különödnek ki.
Szintén gyűrűsféregszerű jelenség a párosával fellépő és gyurusférgek pelda megismétlődő egy, egész négy párig, néha még sokkal nagyobb számban kiképződő szelvényszerv, vagyis a kiválasztást szolgáló szegmentális szerv.

Az idegrendszer garatgyűrűre és hasi kötegre tagolódik, mely utóbbiban dúcok gyurusférgek pelda képződnek. Lábcsonkok s kopoltyúk szintén nem fejlődnek. A sörtékkel nagyritkán találkozunk ugyan, rendszerint azonban ezek is hiányzanak. Különállóságukban fontos gyurusférgek pelda az is, hogy váltivarúak. Schmidt Oszkár igen szemléletesen írja le, hogy miként találkozott az első csillagféreggel.
Sok ifjú állatbúvárral megesik az, ami vele történt, hogy nem győzik eleget szemlélni az állatnak szokatlan alakját. Schmidt tavaszán a dalmát szigetek között, Lesina partján gyűjtött.
További információk
Már egynéhány követ felforgatott és Nereidákat, valamint másfajta sörtelábúakat szedett össze gyüjtőüvegében, midőn a sekély vízben egyik terjedelmesebb kő alatt élénkzöld, féregmódra mozgó lényre akadt. A követ gyorsan megragadta, továbbtette és a féregben, a két szárnyban végződő ormány alapján, az addig kevés zoológustól látott Bonellia viridis Rol. Clathrulina elegans Cienk. Kükenthal-Krumbach: Hdbuch d. Bursaria truncatella O.
Lionotus anser Gyurusférgek pelda - 4. Gyurusférgek pelda paradoxus Stein - 5.
Opalina ranarum Stein, X. Lacrimaria olor Gyurusférgek pelda.
A gyűrűsférgek
Chilodon cocullulus Ehrbg - 8. Dileptus cygnus Clap. Opercularia nutans Ehrbg. Spirochona gemmipara Stein.
Szivacsok törzse
Protozoenkunde, Bd. Az állat zöldszíne a borszeszben éppen úgy kioldódik, mint a növényi levélzöld, e festék azonban mégsem azonos a chlorophyllummal.

Az állat törzse sok apró szemölccsel van behintve. Képes mindenféle befűződésekre.

Alakja majd gömbölyded, majd tojásdad, máskor hullámok siklanak rajta hátulról előre, melyek az orrmányt gyurusférgek pelda ingásba, gyurusférgek pelda hozzák.
Az utóbbi mégnagyobb mértékben változtatja alakját, mint a test, miközben néhány centiméteres hosszról félméterre, sőt még annál hosszabbra is megnyúlik. Az állat szájnyílása az ormány tövében van, a végbélnyílás pedig a hátulsó testvégen.
Biológia - 9.hét - Állatok rendszertana és evolúciója
Ennek a nagytestű állatnak mindössze gyurusférgek pelda horgos tüskéje van, mely a hason, a mellső testvég közelében helyezkedik el. Lacaze-Duthiers megfigyelései szerint az állat ritkán hagyja el rejtekhelyét, ilyenkor ormánya segítségével kúszik, melynek szárnyait szívókorongként használja. A legszűkebb sziklahasadékok között is kitűnően tud továbbsíklani, mivel teste rendkívül hajlékony és símulékony.