Milyen méretű férgek az emberi kromoszómákban


Akár több száz évig is élhetünk?

Akár több száz évig is élhetünk?

Ha megismerjük az öregedési folyamat elsődleges genetikai faktorait, vagyis az öregedési folyamat mechanizmusát, akkor minden bizonnyal befolyásolhatjuk a rátáját is. Az ELTE Genetikai Tanszékén is folyó kutatások arra engednek következtetni, hogy elképzelhető akár több száz éves emberi életciklus is.

A kutatás vezetője Vellai Tibor tanszékvezető egyetemi tanár.

Az öregedést a sejtes károsodások — például rossz szerkezetű, és ezért nem működő fehérjék — progresszív felhalmozódása okozza. Ezek a molekuláris károsodások gátolják a normális sejtes folyamatokat, aminek eredményeként az érintett sejt elpusztul.

Navigációs menü

Ha a sejtpusztulás tömeges mértékűvé válik, akkor az adott milyen méretű férgek az emberi kromoszómákban működése leáll, és kialakul valamilyen öregkori degeneratív betegség. Ilyenek a rák különböző típusai, a neurodegeneratív betegségek többsége, a szöveti atrófiák és fibrózis, az immundeficienciák, és ilyen a diabétesz is. Egy ilyen öregkori patológia végül az egyed halálához vezet. Az öregedés végső következménye tehát a halál.

milyen méretű férgek az emberi kromoszómákban

A természet így szabadul meg azoktól az egyedektől, amelyek már túl vannak szaporodóképes korukon. Az öregedés tehát a fajok túlélését elősegítő biológiai folyamat, amely természetesen előnytelen az egyén egyedi élet szempontjából.

intézkedések a helminták által okozott betegségek megelőzésére

Tegyük fel, hogy egy mikroszkopikus méretű baktériumsejt ideális körülmények között, korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló források segítségével szabadon osztódhat: egy ilyen sejt 20 perc alatt osztódik ketté, így egyetlen sejtből 48 óra alatt a bolygónk tömegével megegyező tömegű biomassza keletkezik — magyarázza Vellai Tibor egyetemi tanár, a TTK Genetikai Tanszék vezetője, aki az MTA támogatásával ben hozta létre az öregedési folyamat mechanizmusát vizsgáló kutatócsoportját.

Visszatérve a testben zajló folyamatokhoz, az öregedést tehát a sejtes károsodások felhalmozódása okozza, és ez végül öregkori végzetes betegség kialakulásához vezet. Ezek a faktorok ma még nem ismertek.

határozza meg a hemoparazitákat chronic giardia symptoms humans

Ezek az elemek képesek egyik kromoszómáról átugrani egy másik kromoszómára. Ha új helyükön korábban egy gén vagy egy szabályozó szekvencia volt, akkor abba beleugorva elrontják a működését.

Az öregedés tehát az "ugráló gének" genom-destabilizáló hatásának eredménye, ennek köszönhetően a sejtek károsodnak, majd elpusztulnak, az öregedési folyamat végállapota pedig a halál.

Hirdetés Sejtciklus, mitózis, kromoszómák A sejt kromoszómáinak DNS-molekulái tárolják azt az információt, ami a sejt fehérjéinek felépítéséhez szükséges.

Egy-egy ilyen mozgó genetikai elemből akár egy millió kópia is található a humán genomban szétszórva, úgynevezett mutagenizáló, azaz genomrongáló hatásuk tehát jelentős lehet. Az öregedési kutatás az elmúlt években az orvostudomány egyik központi területévé vált.

Humán genom

Ha ugyanis lassítani gátolni tudnánk az öregedési folyamatot, akkor az egészséges időskor felső határa jelentősen kitolódhatna. Az idős emberek életét megkeserítő betegségek csak jóval később vagy akár egyáltalán nem alakulnának ki.

De milyen hosszú ideig lehet ezeket a betegségeket késleltetni? Ha megértjük az öregedés genetikai alapját, akkor viszonylag könnyen megoldható a folyamat gátlása. Ilyen potenciális beavatkozással jelentősen hosszabb élettartammal rendelkező — sokáig élő — biológiai rendszereket hozhatnánk létre.

Fodor András Olvasóim számára talán nem újság, hogy meghatározták az ember genetikai anyagában, DNS-ében az azt felépítő építőelemek nukleotidok 97 százalékának sorrendjét szaknyelven: szekvenciáját. E cikkemben egy évvel ezelőtti írásom A biológusok Apollo-programja folytatására vállalkozom. Akkor elmondtam, hogy az ember genetikai anyagát alkotó építőelemek sorrendjének meghatározása — az úgynevezett HUGO humán genom -program — az emberiség legnagyobb vállalkozása a biológia területén, amely jelentőségében és költségeiben egy bolygó meghódításának programjához hasonlítható. Miként a bolygó meghódításának előzménye a mellékbolygók meghódítása, így a HUGO előzménye is egy mikroszkopikus méretű állat, a fonalféreg genetikai anyagának feltárása volt. Fonalférgekből több százezer faj van, mindegyiknek más a neve.

Most még nem ismerjük ezeket a genetikai faktorokat, de ez nem azt jelenti, hogy nem is léteznek ilyen faktorok — fogalmaz a professzor. Ezt annak tükrében mondja, milyen méretű férgek az emberi kromoszómákban a mai tudomány már ismer nem öregedő természetes biológiai rendszereket. Ezek közé milyen méretű férgek az emberi kromoszómákban a csíravonal  az ivarsejteket létrehozó szövettípus, amelynek sejtjei genetikailag összekötik az egymást követő generációkata korlátlan osztódási kapacitással rendelkező rákos sejtek ilyen sejteket laboratóriumi körülmények között szinte bármeddig lehet tenyészteniés néhány alacsonyabb rendű állati faj, mint az édesvízi hidra és a férgek közé tartozó planária.

Sejtciklus, mitózis, kromoszómák

Az  ELTE genetikusai  az ilyen rendszereket vizsgálva jutottak el a mobilis genetikai elemek öregedést okozó potenciális szerepéig.

Ezen elemek farmakológiai blokkolásával elvileg jelentősen kitolhatnánk az emberi egészséges élettartam felső határát, az elemek teljes blokkolásával pedig akár azt is elérhetnénk, hogy egyáltalán ne öregedjünk — de ez már a tudományos fantasztikum határát súroló megállapítás.

Kétszáz éve körülbelül 45—50 esztendő volt a születéskor várható élettartam, ami a javuló orvosi ellátásnak és életkörülményeknek köszönhetően az utóbbi évtizedekben lineárisan növekedett, és mára a fejlett országokban megduplázódott, elérte vagy meghaladta a 85 évet.

Döbbenetes tény, hogy például Monacóban a férfiak várható élettartama jelenleg 93 év.

Elakadtál? Ők segítenek!

Hol van ennek a folyamatnak a vége? A professzor a rangos Nature folyóiratban nemrégiben megjelent egyik cikkre hivatkozva azt mondja, akár több száz év sem elképzelhetetlen.

Az XX-X0 nem-meghatározás a nőstények két X kromoszómát XX hordoznak a hímek egy X kromoszómát X0-lal jelöljük, ahol 0 jelöli a másik ivari kromoszóma hiányát hordoznak Ivarsejt képződésekor a nőstényekben minden petesejtbe kerül egy X kromoszóma, a hímekben pedig a spermiumok egyik felébe kerül X, a másik felébe nem. Vagyis az ivari kromoszómák tekintetében a petesejtek egyfélék, a spermiumok kétfélék. Ennek megfelelően a nőstények a homogamétás egyforma gamétájúa hímek pedig a heterogamétás kétféle gamétájú nem.

Kísérleti körülmények között már ma is hihetetlen élettartam-változásokat tudnak előidézni: amerikai kutatók például fonalférgekből, ezekből az általában csupán 10—14 napig élő állatkákból — genetikai eszközökkel mutációk kombinálásával — 60—70 napig élő törzseket állítottak elő.

Ez  évnek felel meg humán kontextusban. Az öregedési kutatások területén ma forradalom zajlik, és az elkövetkező évek eredményeinek minden bizonnyal jelentős orvosbiológiai, társadalmi és gazdasági hatásuk lesz.