A kerekesférgek nagy termékenysége


Talajképződés[ szerkesztés ] A talajképződés első szakasza a talajképző üledék kialakulása. Ennek feltétele az alapkőzet mállása. A fizikai mállás a kőzet felaprózódása a fagy, a szél és víz munkájának hatására.

Gyermekek kerekesférgek és pinworms férgek, hogyan kell kezelni és hogyan

A kémiai mállás eredményeként a kőzet egyes alkotóelemei elbomlanak. A többszakaszos mállási sorok végén több ásvány és a főleg a kerekesférgek nagy termékenysége vulkáni kőzetekre jellemző kőzetüveg kisebb fajlagos tömegű, nagyobb illóanyagtartalmú másodlagos ásványokká alakul át.

Ezt a folyamatot a különböző élő szervezetek élettevékenysége, azaz a biológiai mállás jelentősen felgyorsítja. A kémiai és a biológiai mállás gyakorlatilag elkülöníthetetlen. A kőzet málladékát a szél és főleg a felszíni víz többnyire áthalmozza, és alacsonyabb térszíneken ülepíti le.

Amikor a málladék többé-kevésbé eredeti helyén marad, helyben maradó eluviális talajokról beszélünk. Az áthalmozás rendszerint több fázisú.

5. Gyorsaság

Így például az ártéren kiülepedő hordalék talajosodik, majd a medrét változtató a kerekesférgek nagy termékenysége ezt a talajt, elmossa. Anyaga ismét hordalékká válik, a víz továbbszállítja, és lejjebb ülepíti ki, ahol a friss áradmány ismét talajosodni kezd. A biológiai mállás már a közvetlen talajképződés része: ennek eredményeként halmozódik fel az üledékben a talajok jellemző speciális szervesanyag-formája, a humusz.

A talajképző üledék ásványtani és szemcse- összetétele, a talajvíz jellege és áramlásának sebessége, valamint a növényborítás hatására alakulnak ki a különböző genetikai talajtípusok.

a kerekesférgek nagy termékenysége

Ezekben - a csekély mértékben talajosodott, kevés humuszt tartalmazó, ún. Ezeket számos tényező alakítja ki; ezek közül a legfontosabb a biogén akkumuláció: a növény gyökerei tápanyagokat szívnak fel a mélyebb szintekről; a növény ezeket felhalmozza; az elpusztult növényi részek hosszú szénláncú szerves molekuláit a lebontó, zömmel talajlakó szervezetek oxidálják és ezzel egyszerű vegyületekké alakítják; ezen egyszerű vegyületek zöme a talaj magasabb szintjeiben kötődik meg kisebb részük lemosódik.

a kerekesférgek nagy termékenysége helminták egy gyermekben, mint a kezelésre

A talajképződés speciális folyamatai[ szerkesztés ] Humuszosodás[ szerkesztés ] A humuszosodás a talajra jellemző szervesanyag, a humusz kialakulása. Ez szorosan összefügg a talajra jutó szervesanyag átalakulásával és majd bomlásával; a kerekesférgek nagy termékenysége, hogy a bomlástermékek a talaj ásványi anyagával keveredése és ahhoz kapcsolódnak. A humuszosodást befolyásoló tényezők: a talajra és a talajba jutó szervesanyag mennyisége, minősége és eloszlása, a szervesanyag bomlásának és átalakulásnak feltételei, valamint a talajképző üledék összetétele.

Ez itt néhány olyan fontos definíció, mely a későbbiekben gyakran elõfordul.

A talajra és a talajba jutó szervesanyag jellege a talajon élő növénytársulástólmennyisége főként a biomassza fajlagos tömegétől függ, így földrajzi övezetenként különböző. A humuszanyagok sorsa és jellegzetessége a talajlakó állatok keverő hatásának következménye.

Változékonyság 5. Gyorsaság A kiirtó tényezők másik állandó tulajdonsága, mely oly fontos szerepet játszott az élőlények sorában végzett borzalmas aratásban, az időben való gyakoriságuk, visszatérésüknek és egymásutánjuknak gyorsasága. Ennek a fegyvernek is mélyreható nyomait viseli a kiirtott törzsek tömege. És félreismerhetetlenül megállapíthatók azok a ma élő fajok világának arculatán is.

A különösen termékeny mezőgazdasági talajok egyik legfőbb ismérvei az agyag-humusz-komplexek. Létrejöttük legfőbb aktiválói a földigiliszták Lumbricidae ; ezek bélcsatornájában ugyanis az agyagásványok és humuszanyagok szorosan, tartósan összekapcsolódnak.

A humuszosodásnak is fontos feltétele az idő: a talajképző üledékre és a rajta megtelepült növénytársulásra jellemző egyensúlyi állapot kialakulásához esetenként több száz, olykor több ezer évre van szükség.

Kilúgzás[ szerkesztés ] Az elbomló alapkőzet anyagának egy része másodlagos ásványok formájában a talajban marad, más része oldhatóvá válik és kimosódik a talajszelvényből. A kilúgzás, vagyis a vízben oldódó anyagok kimosódása egyrészt a kémiai a mállás része, másrészt a növények élettevékenységének következménye. A kilúgzás feltétele a lefelé szivárgó vagy közel vízszintesen áramló talajoldat, valamint az oldható anyagok keletkezése.

A fereg tunetei kilúgzás tehát függ a csapadék mennyiségétől és a párolgástól, valamint a talajoldat kémhatásától és a talajon élő növényzet vízfelhasználásától.

A kilúgzás eredményeként a felső talajszintekben elsősorban a kalcium-karbonát és az annál jobban férgek gyógyszerei anyagok mennyisége csökken. Agyagosodás[ szerkesztés ] Az agyagosodás az agyagásványok erőteljes felszaporodása.

Ehhez a kerekesférgek nagy termékenysége arra van szükség, hogy a talajképző kőzetben viszonylag földpátilletve kőzetüveg legyen, mert a kerekesférgek nagy termékenysége kémiai mállása produkál agyagásványokat, másrészt arra, hogy a talaj kémhatása viszonylag savanyú legyen, mert ez meggyorsítja a földpátok és a kőzetüveg bomlását.

A kilúgzás lényegesen felgyorsítja az agyagosodást, mert a karbonátmentes szintek kémhatása savanyúbb; ezért a kilúgzást az agyagosodás előfutárának tekinthetjük. Agyagbemosódás[ szerkesztés ] Az agyagbemosódás lényege, hogy a felső talajszintek, vagyis az A és az E szint agyagtartalma lényeges változás nélkül lemosódik a B szintbe, ahol bevonva a talajszemcsék felületét, majd kitölti a pórusokat.

Felismerését segíti a talajszemcsék agyagos bevonata.

Tartalomjegyzék

Az ilyen talajokban az E szint jellemzően világos, fakó, a B szint sötétebb: barnás, illetve vörösesbarna. Az agyag nemcsak a savanyú, hanem a lúgos, szikes talajokban is lemosódhat.

Szőrmók Ovi - 1. rész - Köszönés és bemutatkozás

Ezek közül a kovasav nagy része helyben marad, a vas és az alumínium ionos állapotban vagy komplex kötésekben lemosódik. Az amorf, vagy gyengén kristályos vas- és alumínium-oxidhidrátok többnyire a B szintben halmozódnak fel. A podzolosodás az E és a B szint agyagtartalmának nagy különbségéről, az E szint piszkosfehér és a B szint vörösesbarna vagy barnásfekete színéről ismerhető fel.

Szologyosodás[ szerkesztés ] A a kerekesférgek nagy termékenysége az a folyamat, amelyben az agyagásványok nem savas, hanem erősebben lúgos közegben esnek szét.

Hatására a a kerekesférgek nagy termékenysége felszínén és az E szintben is frissen képződött kovasav csapódik ki. Kovárványosodás[ szerkesztés ] A kovárványosodás a homokon kialakult talajokra jellemző.

  1. Full text search 5.
  2. Колонны эти уходили вдаль, перспектива гипнотически уменьшала их все больше и больше, пока, наконец, горизонт не поглощал их .
  3. Этот парадокс ничуть его не изумил.

Lényege, hogy a lefelé mozgó talajoldatból az anyagok nem összefüggő szintekben, hanem szalagokban-rétegekben csapódnak ki. Feltételei: a talajoldat gyors diffúziója durva szemcseösszetételtöbbé-kevésbé savanyú közeg, a háromfázisú zóna oxidatív jellege.

Kerekesférgekkel és fonálférgekkel történő fertőzést. Gyermekek számára az infúzió a megnövekedett agresszivitás miatt nem megfelelő. A Vermox megöli a pinworms-eket, a keresztezett férgeket és a whipworm-ket. A kis típusú férgeknek pinworms, giardia, trichinella stb.

A kovárványcsíkok távolsága és vastagsága a talajoldatok töménységétől és a diffúzió sebességétől, valamint a talajképző üledék rétegzettségétől függ; mindkettő néhány cm-től cm-ig változhat. Glejesedés[ szerkesztés ] A kovárványosodással ellentétben a glejesedéshez reduktív közeg kell.

a kerekesférgek nagy termékenysége bőrgyulladások, amelyek dermatitist okoznak

Szemmel a kerekesférgek nagy termékenysége a vas vegyértékváltása teszi a ferrivas vegyületei sárga-barna-vörös, a ferrovaséi szürke-zöld színűekde a vas együtt más szervetlen, a kerekesférgek nagy termékenysége szerves anyagok is redukálódnak. A glejesedés a talajvíz és a felszíni vízborítás felől egyaránt elindulhat, sőt a talajszelvényben kialakult a kerekesférgek nagy termékenysége szintek feletti, úgynevezett függő vizekben is bekövetkezhet.

A redukciót jelző kékes-szürkés glejszinteket a szárazabb időszakokban bekövetkező oxidáció hatására rozsdás szint is kísér het i.

féregtabletták felnőttkori megelőzéshez

Szikesedés[ szerkesztés ] A szikes talajokban a talajvíz mélysége csekély, a párolgás több, mint a csapadék. A talajvíz a felszín közelében betöményedik, majd túltelítetté válik.

hol az enterobiosis

A sófelhalmozódás hatására a talajkolloidok felületén megnő a nátriumionok mennyisége, a talaj fizikai és kémiai a kerekesférgek nagy termékenysége romlanak. Láposodás[ szerkesztés ] A láposodás olyankor jellemző, a talajt az év nagy részében vagy akár állandóan víz borítja.

A vízi növényzet maradványai levegőtlen körülmények között bomlanak le és halmozódnak fel, tehát bomlástermékek alapvetően különböznek a humusztól. Más megközelítésben a kerekesférgek nagy termékenysége talaj kialakulását befolyásoló tényezőket két csoportra osztjuk: Felülről lefelé ható tényezők:.