Baromfi orsofereg, Orsóférgek


Baromfi orsofereg csirke Dr. Merényi László Azt gondolná az átlagember, hogy az intenzív baromfitartás elterjedésével a madaraknak a különféle kórokozókkal, parazitákkal való találkozásra alig van esélyük, így ezzel a káros tényezõvel nem baromfi orsofereg kell számolni. A gyakorlati élet ezt az elképzelést gyakran megcáfolja részben úgy, hogy megváltozik az egyes kórokozók jelentõsége vagy olyan paraziták, kártevõk jelennek meg az állományokban és a tartásukra szolgáló épületekben, amelyek eddig nem okoztak gondot.

baromfi orsofereg

A különbség azért lényeges, mert az eltérõ tartásmódokban más-más baromfi orsofereg és kártevõkkel kell számolni, de azonos problémák is vannak.

A mélyalmon tartott brojler- vagy pecsenyecsirkéknél a zárt tartás következtében olyan belsõ élõsködõk, amelyek közvetett fejlõdésûek mételyek, galandférgek, egyes fonálférgektehát fejlõdésük valamilyen köztes gazda csiga, giliszta, ízeltlábú stb.

baromfi orsofereg

A rövid kb. A gyakori turnusváltás és a két állomány közötti idõben elvégzett alomkihordás, takarítás és fertõtlenítés is baromfi orsofereg csekély fertõzõdési lehetõséget támogatja.

Ezek közül a legjelentõsebb belsõ élõsködõk a különbözõ kokcidium fajok Eimeria spp. Ezen kívül számolnunk kell az állatok szoros környezetében élõ olyan kártevõkkel, mint az alombogár Alphitobius diaperinus és a különféle légyfajok Muscidaeamelyek közvetve, más kórokozók átvitelével veszélyeztetik az állományok egészségét. Az orsóférgesség a brojlerállományokban nem tud kialakulni, mivel a féreg fejlõdési ideje a peteürítésig hosszabb 6—7 hétmint a csirkék baromfi orsofereg.

Ezért a figyelmet — ebbõl a szempontból — a tenyész- és árutojást termelõ tojóállományokra kell fordítani. Kétfázisú nevelés esetén a fertõzési láncot az elõnevelt állománynak a termelõistállóba telepítésekor elvégzett gyógyszeres kezelésével meg tudjuk szakítani.

A gyógykezelést az áttelepítés elõtt célszerû elvégezni, mert így a termelõistállóba már nem kerülhet a fertõzést fenntartó, a környezet káros hatásainak nagyon ellenálló, vastag burokkal rendelkezõ pete. Orsóférgesség esetén de más féregnél is a mélyalmos tartásnál baromfi orsofereg újrafertõzõdés baromfi orsofereg az egész termelési idõszakban fennáll.

diphyllobothriasis széles szalagkezelés milyen férgek jönnek ki a széklettel

A férgesség többféle módon okoz kárt az állatnak és jelentõs veszteséget a termelõnek. A vékonybélben élõsködõ féreg a bél nyálkahártyájának károsodását idézi elõ. A fertõzött csirkék bágyadtak, étvágytalanok, soványodnak, gyakran van hasmenésük, nem fejlõdnek, a takarmányt hiányosan értékesítik, vérszegények, senyvesek, és súlyos fertõzöttség esetén el is pusztulhatnak.

Nagyszámú féreg jelenlétekor a bél elzáródhat, megrepedhet. A kifejlett férgek által termelt kémiai anyagok baromfi orsofereg bélbõl felszívódva a csirkék bénulását okozhatják. Termelõ állományoknál a tojás mennyisége és mérete csökken. Az A-vitamin hiánya következtében a tojások sárgája fakó lesz és a tenyésztojások keltethetõsége csökken, a csibék pigmentáltsága hiányos. Természetesen, mint másodlagos, de igen fontos negatív hatása a fertõzöttségnek az, hogy az állatok ellenálló képessége az baromfi orsofereg vírusos, baktériumos betegségekkel szemben gyengül és az alkalmazott vakcinákra adott immunválasz is redukálódik.

A bemutatott tünetekre alapozott diagnózis nem lehet pontos, mert ilyen tüneteket más parazitás vagy nem parazitás betegség is elõidézhet. A tünetek csak felhívják a figyelmet arra, hogy az állomány beteg és törekedni kell szakszerûen az ok pontos felderítésére. A férgek által okozott parazitaellenes emberek tablettákhoz elsõsorban állatorvosi parazitológiai laboratóriumban deríthetõ ki.

A vizsgálatra az állomány nagyságával arányos mennyiségû bélsarat kell a baromfi orsofereg eljuttatni. A minták mennyiségét, összegyûjtésének módját, csomagolását stb.

Ujabb lehetőségek a baromfi-orsóférgesség elleni küzdelemben

A gyógyszeres védekezést ki kell egészíteni az újrafertõzõdés kiküszöbölé-sére irányuló rendszabályok kidolgozásával és betartásával, valamint a higiéniai viszonyok javításával.

A féregfertõzõdés megelõzése végett mélyalmos tartásnál rendszeresen frissítsük az almot, új állományt mindig új alommal fogadjunk; féregmentes állományt sohase telepítsünk szennyezett alomra; tartsuk szárazon az almot fõleg az itatók környékén; ne etessük az állatokat padlóról vagy alomról; dolgozzunk higiénikusan az eszközöket, felszereléseket, csomagolóanyagokat tartsuk tisztán, használjunk mûanyag lábzsákot és cseréljük az egyik istállóból a másikba történõ átmenetelnél, a bejáratoknál legyen baromfi orsofereg lábfertõtlenítõ ; tartsuk távol a legyeket és bogarakat; megbetegedés esetén okszerû terápiát folytassunk; valamint zárjuk ki a galambokkal, verebekkel és vad madarakkal való érintkezés lehetõségét, mert ezek behurcolhatják az állományba a kórokozókat.

hogy a férgek szaporodnak hol kell kezelni a parazitákat

Úgy a mélyalmon mind a ketrecben zártan tartott baromfinak Európában, így Magyarországon is a madártetûatka Dermanyssus gallinae a leggyakrabban elõforduló külsõ élõsködõje. Számuk a betelepítés után 2—3 hónap múlva olyan méretet érhet el, hogy már baromfi orsofereg is észrevehetõ csoportokat alkotva nem csak a berendezési tárgyak tojófészkek, ketrecek rejtett réseiben és repedésiben, hanem a ketrecek rácsán, a tojófészkek oldalán is megtalálhatóak.

A nõstények által lerakott petékbõl 2—3 nap múlva kelnek ki a hat lábbal rendelkezõ lárvák, amelyek még nem táplálkoznak. Vedlés után 8 lábú baromfi orsofereg.

Még két vedlés és közbeni vérszívás után válnak kifejlett hímekké és baromfi orsofereg. A baromfi orsofereg lerakásától a kifejlett állapot eléréséig baromfi orsofereg nap telik baromfi orsofereg a környezet hõmérsékletétõl és páratartalmától függõen. Rendkívül ellenállóak, táplálkozás nélkül több, mint fél évig is életben maradnak. Kártételük a vérszívásban és a madarak nyugtalanításában nyilvánul meg, aminek az eredménye a vérszegénység és a tojástermelés csökkenése.

Ezeket a tojásgyûjtés során nem veszik észre a gondozók. Az elhagyott tojás ingerhatása következtében baromfi orsofereg a kotlási hajlam. Az ilyen tojásokat a csirkék feltörik. A parazita a vérszívás során baktériumos és vírusos betegségeket olthat át egyik madárról a másikra.

Orsóférgek

A fertõzött telepen dolgozó embereket is megtámadja vérszívás céljából a madártetûatka, ezért nem csak a gazdasági és állategészségügyi jelentõsége, hanem mint zoonózist okozó tényezõ is baromfi orsofereg az ellene való védekezés szükségességét. Tartósan nem tud megtelepedni az emberen, de mászkálásával és szúrásával nyugtalanságot, bõrkiütést és bõrgyulladást okozhat, belélegezve asztmás tünetek alakulhatnak ki.

A madártetûatka elleni védekezést nehezíti, baromfi orsofereg az állattartásban használható rovarirtó szerekkel szemben többnyire ellenállóvá váltak ezek az atkák, illetve nem rendelkezünk olyan védekezési baromfi orsofereg, amely tökéletes eredményre vezetne.

A gyakorlati tapasztalatok sze-rint a védekezés sarkalatos pontja a megelõzés. A még nem fertõzõdött telepen csak garantáltan atkamentes helyrõl származó eszközöket, berendezési tárgyakat pl. Az épületek zártsá-gával akadályozzuk meg a vadmadaraktól és a rágcsálóktól történõ fertõzõdés baromfi orsofereg rendszeres, szervezett rágcsálóirtás!

Egyszer-használatos tojástálcákra gyûjtsük a tojást tálca a tojásgyûjtõbõl ne kerüljön vissza a telepre! Ha már bekerült az atka, akkor összetett módszerrel csökkentsük azok számát az elviselhetõség szintjére. Az állománycsere elõtt az alapos mechanikus tisztítással gyéríthetjük jelentõsen a populációt.

A bõvizes mosás után akaricid szerrel is mossuk le a berendezési tárgyakat és az baromfi orsofereg belsõ részét, beleértve a mennyezetet is. A munkaruhák mosásánál is használjunk megfelelõ akaricidet. Mivel egy telepen belül mindig lesz olyan fertõzött épület, amelyben csirke van, ezért a gondozók lehetõleg ne járjanak át egyik épületbõl a másikba. Ha ez a megoldás nem lehetséges, akkor legalább a felsõ ruházatot cserélni kell átjárás során.

Csapdázással folyamatosan figyelemmel kell kísérni az atkapopuláció alakulását. Az alombogár penészevõ gabonabogár nem tartozik az õshonos hazai faunához. Eredetileg a szubtrópuson élt, és ott a különféle madárfajok fészkeinek lakója volt. Afrikából az es évek során növényi eredetû takarmányokkal és alomanyaggal került Európába. Ma már szinte valamennyi kontinensen megtalálható.

Magyarországon elõször ban jelezték tömeges elõfordulását baromfitelepeken. A kártevõ mindenütt elõfordul, ahol a táplálkozása lehetséges. Baromfi orsofereg baromfitartó épületekben gyakori, de sertéstelepen és bárányhizlaldában is elõfordul.

Megtalálható mindkét tartási rendszerben, de a baromfival csak a mélyalmos technológiánál érintkezik.

új generációs antihelminthikus gyógyszerek az emberek számára

Éjszakai életmódot folytat, ennek ellenére nappal is aktív de csak az alom mélyebb rétegeiben. Leginkább a 24—38 °C-t kedveli.

Zártan tartott csirkék parazitózisai

A baromfi által az etetõbõl az alomra kiszórt takarmányból él. Amikor az egyedek száma olyan mértékre emelkedik, hogy a kiszórt takarmány számukra már nem elegendõ, akkor a baromfietetõket is felkeresik. Olyan épületben, ahol nappal csak néhány egyeddel lehet találkozni, éjszaka baromfi orsofereg lepik el a bogarak az etetõhelyeket.

A nõstények a közel egy éves életük során kb. Bizonyos körülmények között a bábozódni készülõ lárvák gyakran rágják be magukat az épület szigetelésébe. A bábállapot 7—12 napig tart. A mélyalmos rendszerû épületekben a rovarok nagy mennyiségben találhatók az etetõk és itatók környékén. Baromfi orsofereg alombogár sokféle kórokozónak vírusok, baktériumok, gombák, paraziták lehet a hordozója, amelyek közül több veszélyeztetheti a termelést. Egyes vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az élõ vagy elhullott alombogár egyaránt szerepet játszik a szalmonella baktériumok hordozásában és terjesztésében.

Tyúk,baromfi, tartása szakszerűen S02E39

Több tojótelepen végzett vizsgálatok pedig arról számolnak baromfi orsofereg, hogy a szalmonella fertõzöttséget a rendszeres és program szerinti baromfi orsofereg ellenére addig nem sikerült felszámolni, amíg az alombogár inváziót meg nem szüntették.

Helminták és kezelése ismereteink szerint az alombogár elleni védekezésben a legeredményesebb eljárás az alábbi lépések pontos végrehajtásával érhetõ el: baromfi orsofereg almot a takarítással egyidõben el kell távolítani az épületbõl sõt annak közelébõl is, az alom kihordása után, minden egyéb beavatkozást megelõzõen, a legrövidebb idõn belül el kell végezni a vegyszeres irtást, az épület körül rovarölõ méregmezõt kell permetezni a menekülõ rovarok elölésére, az irtás hatására az épületen belül elpusztult rovarokat össze kell söpörni és el kell égetni.

A jelentõsebb ízeltlábú paraziták és kártevõk ellen az összehangolt védekezés idegen kifejezéssel élve Integrated Pest Management, röviden: IPM vezet eredményre. A külsõ élõsködõk elleni védekezést úgy kell kialakítani, baromfi orsofereg gazdaságos, emellett hatékony legyen és a mindennapi csirketartási technológiába bele lehessen illeszteni.

Az orsóférgesség okai, tünetei és kezelése

A programtól elvárt alapvetõ követelmény, hogy kizárólag a kártevõre irányuljon, az inszekticidek felhasználása elsõsorban spray formájában történjék és a kártevõ populáció alakulásának figyelemmel kísérése folyamatos legyen. Például, ha egy istállóba a madártetûatka megtelepedett, akkor a tojóállomány betelepítésekor a létszámuk olyan csekély, hogy észrevehetetlenek és nem is számolnak a jelenlétével.

Az idõ elõre haladtával, a kedvezõ szaporodási körülmények meleg, magas páratartalom miatt számuk éppen a termelési idõszak elején robbanásszerûen emelkedik, de ekkor már kémiai szerekkel nem avatkozhatunk be ellenük. Az alombogár is — rejtett életmódja miatt — már csak akkor vehetõ észre, ha száma extrém méreteket ér el az alomban. Rendszeres csapdázással azonban figyelemmel kísérhetõ a számuk alakulása és a szervizperiódusban az ellenük való célzott beavatkozás megtervezhetõ.

A másik fontos tényezõ a kártevõknek telepen belül egyik épületbõl a másikba, illetve egyik teleprõl a másikra történõ áthurcolása. Ha a rendszeres ellenõrzés miatt ismerjük egy épület fertõzöttségének tényét, akkor baromfi orsofereg kell törekednünk, hogy ezt a fertõzöttséget ne hordjuk szét baromfi orsofereg telepen, mert egy épület rovartalanítása kisebb költséget jelent, mint egy egész telep kezelése.