Meghatározása a platyhelminthes jellemzői
Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták. Mégis, a Kambrium időszakból ismeretesek fosszíliáik.
Enterocoelomata hármas testüregűek csoportokba lehet tagolni. Ezen csoportok közül az Enterocoelomata közel azonos tartalmú az újszájúak Deuterostomia fogalmával, de ide tartoznak még a Pörgekarúak BrachiopodaMohaállatok BryozoaCsöves tapogatósok Phoronida is. Az Eucoelomata az ősszájúak egy részének felel meg, Puhatestűeket Molluscaelő-gyűrűsférgeket Gephyrea és a szelvényeseket Articulata foglalja magában.
A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl. Meghatározása a platyhelminthes jellemzői azonban, hogy a karbon időszakból kerültek már meghatározása a platyhelminthes jellemzői fonálférgekkel rokon csoportok, nagyon valószínű, hogy a nematodák is élhettek akkoriban valamilyen formában.
Testfelépítés[ szerkesztés ] Hengeres testű, keresztmetszetben kör alakú, nem szelvényezett szervezetek. Viszonylag egyszerű felépítésű, szelvényezetlen állatok.
Tartalomjegyzék
A fonálférgek testének egyes részei hatsugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A test pseudocoel típusú, tehát a fonálférgek nem valódi testüreges állatok. Ez a testüregtípus a testüreg nélküli szervezetek és a valódi testüregesek közti átmenetet képviseli. Kültakaró[ szerkesztés ] Csillózat nélküli kültakarójuk három rétegű, mely külső vázként szolgál: 1. A kutikula: glikoproteinekbőllipidekből és kollagénhez hasonló fehérjékből áll.
Funkciója a féreg testében a hidrosztatikai nyomás fenntartása, védelem a meghatározása a platyhelminthes jellemzői behatásokkal szemben, a parazita fajoknál a gazdaállat emésztőnedvei elleni védelem.
Navigációs menü
A kültakaró felülete általában sima, vagy haránt irányban gyűrűzött. Rajta hosszanti redők, bordák húzódhatnak. A parazita fajoknál gyakran megtalálható a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó lateralis és farki caudalis lebeny ala.
A kutikula az Ecdysozoa főtörzsbe tartozókra, mint pl. Ez az egyed növekedése során többször cserélődik vedlés.
Az epidermis hypodermis : a kutikula alatti, azt létrehozó sejtes szerkezetű, vagy sejthatárok meghatározása a platyhelminthes jellemzői syncytium. Az epidermis hosszában a testüreg pseudocoel típusú felé dorzálisanventrálisan és laterálisan megvastagszik, bordákat képez.
Állattan | Digitális Tankönyvtár
A bordákban idegtörzsek, a két oldalsóban a kiválasztószervek csövei húzódnak. Az izomréteg: az állatgyógyászat férgek számára alatt futó izomréteg minden rostja egyetlen óriási sejtből áll.
- A helmintákat a mikrobiológia részeként tanulmányozták, mert
- Méregtelenítő lépések
- Hatékony kereszteződés
- Az állatrendszertan kategóriái A rendszertani kategóriákat először Linné alkotta meg.
- Széklet az enterobiosis számára, hogy mennyit tesznek
- Acelomados biológiai jellemzői, fajok példái / biológia | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!
- Biológiai jellemzők Az acelomátok egy egyszerű állatcsoportot tartalmaznak, amelyek kétoldalú szimmetriával jellemezhetők, elsősorban a koeloma hiánya miatt.
- Állatrendszertan – Wikipédia
Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó, összehúzódásra képes talprésze, és egy összehúzódásra képtelen, az idegrosthoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó része.
Izomrendszer[ szerkesztés ] Bőrizomtömlővel mozognak.
A bőrizomtömlő csak a fonálférgekre jellemzően kizárólag hosszanti lefutású izmokból áll. Ezért a fonálférgek nem tudnak összehúzódni vagy emelkedni, ehelyett jobbra-balra hajladoznak és tekerednek. Idegrendszer és érzékelés[ szerkesztés ] Az izmokat két idegtörzs idegzi be. Ezen hosszanti lefutású vastag idegpályák az állat háti dorsalis és hasi ventralis oldalán, míg subventralis és subdorsalis elhelyezkedéssel vékonyabb idegtörzsek futnak.
Bevezetés az állattanba
A többi állattól trichinella asztal, ahol az idegrendszer elemei sejtek nyúlnak az izomsejtek felé, itt az izomsejtek nyúlványai létesítenek kapcsolatot az idegrendszerrel. A hasi idegpályán idegdúcok sora figyelhető meg. Az általában kevés sejtből felépülő idegrendszer központja a feji végen található garatideggyűrű.
Különleges érzékelő szerveik a meghatározása a platyhelminthes jellemzői végen található amphidiumok és egyes csoportoknál Secernentea a farki végen található phasmidok.
Emésztőrendszer[ szerkesztés ] Ancylostoma duodenale szájnyílása Szájnyílásuk és előbelük gyakran háromsugaras szimmetriát mutat. A szájnyílás a féregtest elülső terminálisán, illetve dorzálisan vagy ventrálisan nyílik.
Fonálférgek
Ajkak veszik körül. Ha a szájüreget megvastagodott kutikula veszi körül, akkor szájtok a neve. A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen; míg másoknál életmódtól függően szájszurony stylusfog, vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő.
A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet, onnan tovább az izmos nyelőcsőbe pharynx. A nyelőcső izmos, két részre osztható: corpus és postcorpus. Utóbbiban vannak a nyelőcsövi mirigyek.
Acelomados biológiai jellemzői, fajok példái
A nyelőcső lehet sima, de meghatározása a platyhelminthes jellemzői fajnál két duzzanat bulbus látható rajta. A bélcsatorna egyszerű, izmok nélküli, egyrétegű hengerhám béleli. A testvégi csúcs közelében találjuk a bélcsatorna kivezető nyílását anus. Keringés, légzés[ szerkesztés ] A megemésztett táplálék hasznos elemeinek elszállítására nem áll rendelkezésre specializált keringési rendszer, és külön légzőszerv sincs az oxigén felvételére és elosztására.
Ezt hívjuk diffúz légzésnek.
Állatrendszertan
Ehelyett minden, a tápanyagok és a melléktermékek a testüregben gyűlnek fel, amelynek tartalma a test két oldalán, hasi oldalon egy csatornában szabályozódik. Tehát sem véredényrendszerük, sem légzőszervük nincs. A keringés funkcióját a testnedvek biztosítják, a légzés a kültakarón keresztül zajlik. Szaporodás, egyedfejlődés[ szerkesztés ] Ivarosan szaporodó állatok, a hímek többnyire kisebbek a nőstényeknél, emellett felismerhetőek a kampósan hajlított farokrészükről.
